Tényleg szükség van a vidéki fellegvárakra vagy csak nyűg vagyunk a magyar futsalnak?

Tisztelt Magyar Futsal!

Öt évvel ezelőtt itt a „világ végén” néhány őrült úgy gondolta, hogy „varázsol nekünk valami szépet…..”! Nagyon kevés pénzzel, de hatalmas lelkesedéssel vágtak bele a nagy kalandba a Nemzeti Bajnokság II. vonalának küzdelmeibe! Lelkes kis csapatunk egyre több nézőt vonzott gyönyörű Sportcsarnokunkba és a srácok is egyre jobb eredményeket értek el! A 2. szezonunkban már a dobogóra is felkapaszkodtunk az erősnek tartott Keleti csoportban, majd a következő évben már a feljutás szele is megcsapott bennünket……! Az ellenfelek örömmel jöttek Csengerbe, de egyre többet hallottuk, hogy jaj de messze vagytok, csak ne kéne ilyen sokat utazni….stb. Mindenkinek elmondtuk, hogy nektek csak egyszer kell sokat utazni, mi minden második héten lenyomunk 5-6-700 kilométert! Eltelt lassan öt év és egyre többször érezzük, hogy nyűg lett Csenger! Ma már azzal szembesülünk, hogy ismét lemondja a csengeri meccset egy ellenfelünk!

Tegnap mondja a másik távoli csapat vezetője, hogy egyik ellenfelük tudtukra adta, hogy mi NEM UTAZUNK LE HOZZÁTOK U18-AS MECCSRE MERT MESSZE VAGYTOK! 
Tisztelt így gondolkodó csapatok! 
Javasoljuk, kérjétek az MLSZ-t, hogy írja bele a következő versenykiírásba: Fővárostól 100 km-nél távolabbi csapatok sem a felnőtt sem az utánpótlás Nemzeti Bajnokságokba nem nevezhetnek, mert Ők csak problémát okoznak nekünk!